A „Fővárosi Szolidaritási Alap 2023” pályázati felhívás közzététele óta számos olyan kérdést érkezett hozzánk, amelyek más potenciális pályázókban is felmerülhetnek. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó válaszainkat közöljük – általánosabb formában. A kérdéseket és válaszokat 2024. február 26-ig frissítjük honlapunkon.
1. „Civil szervezeteknek is kötelező-e önrészt biztosítaniuk?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának negyedik bekezdése kimondja, hogy civil szervezeteknek nem kell önrészt biztosítaniuk.
2. Kötelező-e fenntartási időszakot vállalni?
Nem kötelező, azonban a pályázati felhívás és útmutató 11. pontja a következő iránymutatást adja: “A pályázatban be kell mutatni, hogy a pályázó a megvalósítási időszak után miként, meddig tervezi a megvalósult projekt fenntartását. A pályázó fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségvállalását az FSZKA a bírálat során értékeli, nyertes pályázat esetén azt a támogatói okiratban rögzíti.”
3. „Amennyiben az önkormányzat és önkormányzati fenntartású intézmény konzorciumban pályázik, akkor mind a két konzorciumi tagnak biztosítania szükséges a tagokra jutó költség 46-46%-át kötelező önrészként, vagy az önkormányzat vállalhatja a teljes költség 46%-át önerőként?”
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának ötödik bekezdése szerint “Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk. A kötelező önrész felett vállalt összeg vállalt önrésznek minősül.”
Amennyiben tehát konzorciumban pályáznak, elegendő ha a kötelező önrész vállalására kötelezett konzorciumi tagok valamilyen arányban, együttesen biztosítják a projekt összes költségének a legalább 46%-át. A pályázati kiírás ily módon azt is megengedi, hogy egy kerületi önkormányzat és egy kerületi önkormányzeti fenntartású intézmény konzorciuma esetén a kerületi önkormányzat biztosítsa az elvárt önrész egészét.
4. Amennyiben az önkormányzat konzorciumban pályázna egy civil szervezettel, kérdés, hogy a kötelező önrész ebben az esetben az összes támogatási összegnek a 46%-a vagy csak az önkormányzatra vonatkozóan kell az önrészt biztosítani?
A pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának 5. bekezdése a következőről rendelkezik: ” Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza.Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk.” Mindez azt jelenti, hogy ha a konzorciumvezető önkormányzat és a konzorciumi tag (civil szervezet) projektjének teljes költségvetésének összege ha 100 millió forint, akkor annak a kötelező önrészének mértéke 46 millió forint. Kérjük, hogy a projekt költségvetésének tervezésekor, ne a teljes támogatási keretből próbálják meg visszaszámolni az önrész mértékét, hanem a projekt teljes költségvetés összegéből legyenek szívesek kiindulni. Mindebben a költségvetési terv táblázat is a segítségükre van, amely segíti a költségvetés tervezését.
5. „Egyházi fenntartású intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja összhangban van a 1040/2023. (XII. 13.) Főv. Kgy. határozattal amely kijelöli pályázat benyújtására jogosult szervezeteket. Mivel a közgyűlési határozat az egyházakat és az egyházi fenntartású intézményeket nem nevesíti, ezért az egyházak és egyházi fenntartású intézmények ennek megfelelően nem pályázhatnak a Fővárosi Szolidaritási Alapra.
Az egyház által alapított civil szervezetek ugyanakkor azonos megítélés alá esnek az egyéb civil szervezetekkel, tehát – a civil szervezetekre irányadó feltételek teljesülése esetén – benyújthatnak pályázatot.
6. „Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja összhangban van a 1040/2023. (XII. 13.) Főv. Kgy. határozattal amely kijelöli pályázat benyújtására jogosult szervezeteket. Mivel a közgyűlési határozat a fővárosi fenntartású intézményeket nem nevesíti, ezért ezen intézmények továbbra sem pályázhatnak a Fővárosi Szolidaritási Alapra. Fővárosi önkormányzati fenntartású intézmény azonban lehet együttműködő partnere egy pályázó szervezetnek.
7. „Mit tehetünk, ha az önkormányzat az önrész miatt nem szeretne civil szervezetünkkel konzorciumi megállapodást kötni?”
A Pályázati felhívás és útmutató 6.2. pontja értelmében egy civil szervezet abban az esetben is benyújthat pályázatot, ha fővárosi kerületi önkormányzattal vagy a Fővárosi Önkormányzattal közfeladat-ellátási szerződéses jogviszonyban áll, és a közfeladat-ellátási szerződés tárgya megegyezik a pályázatban foglalt tevékenységgel, vagy ha együttműködési megállapodást köt a projekt megvalósítási helye szerinti kerületi önkormányzattal.
Az önkormányzat együttműködő partnernek nem szükséges pénzbeli vagy természetbeni – vagy bármilyen más, így például szakmai – támogatással hozzájárulnia a projekt megvalósításához. Ha az önkormányzat együttműködő partner nem biztosít ilyen támogatást, akkor az együttműködési megállapodás annak biztosítására szolgál, hogy a kerületi önkormányzat tudomásával és egyetértésével kerüljön sor egy civil szervezet részéről a kerület lakosságát érintő pályázat benyújtására.
8. „Amennyiben a pályázó civil szervezet és az önkormányzat együttműködési megállapodást köt a pályázati cél megvalósítása érdekében, úgy az önkormányzatnak mindenképpen kell-e természetbeni vagy pénzbeli hozzájárulást nyújtania?
Nem. Ha az önkormányzat együttműködő partner nem biztosít pénzbeli vagy természetbeni támogatást a projekt megvalósításához, akkor az együttműködési megállapodás annak biztosítására szolgál, hogy a kerületi önkormányzat tudomásával és egyetértésével kerüljön sor egy civil szervezet részéről a kerület lakosságát érintő pályázat benyújtására.”
9. Amennyiben az önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt a projektjéhez, a civil szervezet forgathatja-e önrészbe?
Igen, a civil szervezetek esetén ezt vállalt önrésznek tekinthető, amellyel az Elszámolási útmutatóban foglaltaknak megfelelően szükséges elszámolniuk. (lásd többek között az Elszámolási útmutató 5.4. pontját)
10. „Egy pályázati célra, de más tevékenységre nyújthat-e be egy önkormányzat két pályázatot, amennyiben az egyik pályázatban konzorciumvezetőként, a másikban konzorciumi tagként vesz részt?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontja alapján 1 pályázati célra 1 pályázó csak 1 pályázatot tud benyújtani. Ugyanakkor a kerületi önkormányzatok mellett a kerületi önkormányzati fenntartású intézmények vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság is benyújthat pályázatot önállóan, konzorciumvezetőként, vagy konzorcium tagjaként. Továbbá, egy kerületi önkormányzat együttműködő partnerként is részt vehet egy tervezett projekt megvalósításában. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja szerint: “Amennyiben a pályázó civil szervezettel együttműködő önkormányzat a projekt megvalósításához támogatást nem igényel, de a projekt megvalósításával egyetért, illetve ahhoz természetbeni vagy pénzbeli hozzájárulást nyújt, a felek együttműködési megállapodását kell a pályázathoz csatolni. Ebben az esetben az együttműködő önkormányzat nem minősül pályázónak.”
11. A pályázati adatlap “6.12. Számszerűsíthető eredmények (indikátorok) és azok fenntartása” táblázatban kizárólag a felsorolt indikátorokat lehet-e választani?
Nem, a táblázatba kizárólag példákat írtunk bele, segítve a szervezeteket. A kitöltésnél a példákat mindenképpen javasoljuk törölni.
12. Infrastrukturális beruházás esetén a pályázathoz csatolni kell-e az árajánlatokat vagy költségkalkulációkat?
Nem előírás, de ahhoz, hogy a bíráló bizottság lássa, hogy a beruházás mögött pontosan milyen kalkuláció, árajánlat van, ahhoz mindenképpen érdemes a pályázathoz benyújtani a rendelkezésre álló árajánlatokat/költségkalkulációkat, s azt jelezni a Költségvetési terv (2a vagy 2b) N oszlopában található szöveges indoklás cellában.
13. Ha több együttműködő partnerrel szeretnénk együttműködési megállapodást kötni, akkor bővíthető-e a 4. pont?
Igen, természetesen bővíthető a sorok száma. Javasoljuk, hogy további partnerek feltüntetését sorszámozzák.
14. A karakterszámok a pályázati adatlapon szóközökkel vagy a nélkül értendők?
A karakterszámok az adatlapon szóközökkel értendőek.
15. Mi számít sajtónyilvános eseménynek?
Sajtónyilvános eseménynek tekintünk minden olyan eseményt, amelyet a támogatott szervezet szervez és a szervezet képviselője nyilvános esemény keretében beszámol a támogatott projekt céljáról, megvalósításáról, illetve eredményeiről a sajtó munkatársainak. Ezen események esetében nem elvárás a projekt végső kedvezményezetteinek részvétele. Sajtónyilvános eseménynek tekinthető például, ha a szervezet munkatársai számolnak be a projektről vagy kiállítást/beszélgetést/workshopot/bejárást stb. szerveznek a projektben nevesített témakörben.
16. Mikor kezdhető el a projekt? Mikorra várható a támogatói okirat aláírása, illetve a támogatási összeg átutalása?
A pályázati felhívás és útmutató 7. pontja rendelkezik arról, hogy a támogatott projekt megvalósításának időszaka: 2024. május 1. – 2026. április 30. Ez azt jelenti, hogy a projekteket legkorábban május 1-én kezdhetik el a nyertes pályázók saját forrásból (saját felelősségükre). A támogatói okirat kiállítására a támogatás elnyeréséről szóló értesítő levélben jelzett mellékletek beérkezésétől számított 30 nap (pályázati felhívás és útmutató 13.2. pont), s az átutalás a támogatói okirat aláírását követő 15 napon belül kerül sor (pályázati felhívás és útmutató 13.3. pont). Ezen határidőket figyelembe véve a támogatói okiratok tényleges aláírására és a támogatási összeg átutalására várhatóan június – július hónapok folyamán kerül sor.
17. Pályázhatnak-e az FSZA 2022-es megvalósítói pályázatuk fenntartására?
Nem, az FSZA 2022-es pályázat megvalósítói a projekt fenntartási időszakában vállalt tevékenységekre nem pályázhatnak. A korábbi nyertes pályázathoz kapcsolódó új projekttel, illetve a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakára vonatkozó pótlólagos vagy új tevékenységekkel lehet pályázni.
18. Az értékelési szempontok közül, hogyan áll össze a szolidaritási szempont? Mi alapján rangsorolódnak a kerületek?
Annak szükségessége, hogy a bírálati szempontok közé bekerült a szolidaritási szempont, az a 1749/2021 (XII.15.) Főv. Kgy. határozata, amely megállapítja, hogy: „a fővárosban egyes kiemelt szociális problémák területileg egyenlőtlenül jelentkeznek, ami a kerületi önkormányzatokra a forrásmegosztás alapjául szolgáló lakosságszámukhoz képest eltérő terheket ró”. Annak érdekében, hogy ezt pontozzuk, ún. kompozit indikátorokkal és annak összesítésének segítségével határozzuk meg 1-1 kerület szociális rászorultságát.
A kompozit indikátor a következő elemeket tartalmazza:
1. a 0-64 éves korú kerületi állandó lakosságra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező átlagjövedelem,
2. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a kerületi 0-24 éves állandó lakosokhoz viszonyítva,
3. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők és közfoglalkoztatottak aránya a kerületi 18-64 éves állandó lakosokhoz képest,
4. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők aránya a 18-64 éves állandó lakosokhoz képest,
5. az alanyi jogú ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők számának a kerületi állandó népességhez viszonyított aránya,
6. havi 120 000 Ft-nál alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjban részesülők 65 év feletti kerületi állandó népességhez viszonyított aránya.
A kompozit indikátorokhoz kapcsolódó statisztikai adatokat minden évben frissítjük a KSH adatai alapján.
19. Mi a különbség az együttműködési és a konzorciumi megállapodás között?
Az együttműködési megállapodás és a konzorciumi megállapodás közötti lényeges különbséget az alábbi táblázatban igyekeztünk összeszedni.
20. „Mit ért a pályázati kiírás a »közösségi ellátások« alatt?”
A „közösségi ellátások” gyűjtőfogalma itt nem kizárólag a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. § (1) bekezdésében definiált ellátásokra (a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére nyújtott közösségi alapellátásokra, valamint az alacsonyküszöbű ellátásra) utal, hanem „közösségi ellátások” alatt értünk minden olyan szociális szolgáltatást és gyermekvédelmi ellátást, illetve egészségügyi, mentálhigiénés szolgáltatást, amellyel innovatív vagy hiánypótló szolgáltatások jönnek létre, mely szolgáltatások az érintett csoport (közösség) szociális, egészségügyi, mentálhigiénés szükségleteit elégíti ki, és amely ellátás erősíti az adott közösség kohézióját, csoportként való működését.
21. Ha a fővárosi önkormányzattal szeretnénk közfeladat-ellátási szerződést kötni, akkor kihez tudunk fordulni?
Ebben az esetben szándékukat és annak indoklását a fopolgarmester@budapest.hu e-mail címre küldött levélben kell jelezni.
22. A költségek felosztásánál (pl. projektmenedzsment) van-e valami iránymutatás, hogy mekkora költség számolható-e a pályázatban?
Nincs erre vonatkozó iránymutatás, de a bíráló bizottság például a értékelési szempontrendszerben vizsgálja a hatékonysági szempont érvényesülését.
23. A Pályázati felhívás és útmutató 11.1. A Pályázat kötelező elemei/mellékletei között sorolja fel a 8. Számú mellékletet is (Közzétételi kérelem), viszont az adatlapon pirossal kivan emelve, hogy “„Közzétételi kérelem” formanyomtatványt kizárólag érintettség fennállása esetén kell csatolni! A pályázathoz akkor kell csatolni vagy sem?
A Pályázati felhívás és útmutató 11.1 pontjában így fogalmazunk: “ A Knyt. 8. § (1) szerinti érintettség fennállása esetén e körülmény közzétételére vonatkozó kérelem (8. melléklet)” Tehát a 8. számú mellékletetet azaz a „Közzétételi kérelem” formanyomtatványt, ahogy azt az adatlapon is jeleztük kizárólag érintettség fennállása esetén kell csatolni.
24. Kell-e csatolni a 2022. évi beszámoló és közhasznúsági mellékletének letétbe helyezéséről szóló igazolást? A formai hiánypótlásnál írják, viszont a 11.1 pontban ez nincs a kötelezően csatolandó elemek között.
A 2022. évi beszámoló és közhasznúsági mellékletének letétbe helyezéséről szóló igazolást nem kell csatolniuk, azt a birosag.hu Civil szervezetek névjegyzékében ellenőrizzük a formai ellenőrzés során. Amennyiben a 2022. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés nincs feltöltve a birosag.hu-ra, akkor a letétbe helyezéséről szóló igazolást befogjuk kérni.
25. Amennyiben a pályázat szövegében bemutatunk más együttműködő partnert is az illetékes önkormányzaton kívül, kötelező-e ugyanúgy írásban együttműködési megállapodást kötni az egyéb partnerekkel és azt mellékelni a pályázathoz, mint az illetékes önkormányzat esetében?
Az együttműködő partnerszervezetekkel nem kötelező együttműködési megállapodást kötniük, ezt a pályázó szervezetere és az együttműködő partnerére bízzuk.
26. A pályázat támogatandó célok részében a LAKHATÁSI VÁLSÁGHELYZETEK KEZELÉSE pontban több célcsoport fel van sorolva, kérdésünk arra irányul, hogy menekült hátterű egyéneket, családokat is lenne-e lehetőség ebben a kategóriában támogatni?
A Pályázati felhívás és útmutató 8. pontjában található táblázatban a támogatott célok mellett a kiemelten támogatandó tevékenységeket soroltuk fel. Itt ugyan nem soroltuk fel a menekült személyeknek való segítségnyújtást, de mindez nem azt jelenti, hogy nem nyújtható be olyan pályázat, amely a menekült személyeket támogatná.
27. A pályázat beadásánál csak a kötelező mellékletet lehet beadni vagy a mellékletek száma bővíthető?
Amennyiben a 11.1-ben felsorolt kötelező mellékleten túl szeretnének plusz dokumentumokat csatolni azt a pályázati kiírás nem tiltja.
28. Lehet-e rövidebb pályázati időszakot megjelölni a pályázatban, vagy mindenképpen a felhívás által megjelölt 24 hónapra tervezzük a projektünket?
Természetesen lehet rövidebb megvalósítási időszakra benyújtani pályázatot. Kérjük arra figyeljenek, hogy a Pályázati felhívás és útmutató 7. pontjában található megvalósítási időszak 2024.május 1.- 2026. április 30-a közötti időszak közé essen.
29. Miért van az, hogy a Költségvetési terv táblázatban, ha beírjuk a 4.2 sorba az “Ingatlan rendelkezésre bocsátott értékét” akkor azzal az összeggel növekszik a pályázat összes költsége is. Szerintem így nem valósul meg teljes mértékben az, hogy ez önrészként érvényesüljön, hiszen ebben az esetben ennek az összegnek is biztosítani kell a 46%-os önrészét.
A pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának 5. bekezdése a következőkről rendelkezik: „ Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk.” Ennek alapján a táblázat jól számol, mivel a pályázat teljes költségvetésének összege egyrészt áll az igényelt támogatás összegéből, másrészt a kötelező önrész összegéből (kötelező önrészként figyelembe vehető: pénzeszköz; közérdekű önkéntes munka értéke; ingatlan rendelkezésre bocsátásának értéke), tehát ha a projekt összköltsége 100 millió Ft, akkor ennek az összegnek legalább 46%-át (46 000 000 Ft) kell kötelező önrészként vállalniuk.
30. Elérhető-e valahol az online felkészítő alkalom ppt-je?
Igen, az online felkészítő alkalom ppt-je itt érhető el.