A „Fővárosi Szolidaritási Alap 2022” pályázati felhívás közzététele óta számos olyan kérdést érkezett hozzánk, amelyek más potenciális pályázokban is felmerülhetnek. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó válaszainkat közöljük – általánosabb formában. A kérdéseket és válaszokat 2022. február 27-ig frissítjük honlapunkon.
1. „Mit ért a pályázati kiírás a »közösségi ellátások« alatt?”
A „közösségi ellátások” gyűjtőfogalma itt nem kizárólag a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. § (1) bekezdésében definiált ellátásokra (a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére nyújtott közösségi alapellátásokra, valamint az alacsonyküszöbű ellátásra) utal, hanem általában a nem bentlakásos szociális ellátásokra, egyaránt ideértve a szociális törvényben nevesített szociális alapszolgáltatásokat, valamint az abban nem nevesített – innovatív, hiánypótló – új szolgáltatásokat.
2. „Civil szervezeteknek is kötelező-e önrészt biztosítaniuk?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának negyedik bekezdése kimondja, hogy civil szervezeteknek nem kell önrészt biztosítaniuk.
3. „Amennyiben az önkormányzat és önkormányzati fenntartású intézmény konzorciumban pályázik, akkor mind a két konzorciumi tagnak biztosítania szükséges a tagokra jutó költség 40-40%-át önerőként, vagy az önkormányzat vállalhatja a teljes költség 40%-át önerőként?”
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának ötödik bekezdése szerint „Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 60%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként részt vevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 40%-át önrészként kell biztosítaniuk.”
Amennyiben tehát konzorciumban pályáznak, elegendő ha az önrész vállalására kötelezett konzorciumi tagok valamilyen arányban, együttesen biztosítják a projekt összes költségének a legalább 40%-át. A pályázati kiírás ily módon azt is megengedi, hogy egy kerületi önkormányzat és egy kerületi önkormányzeti fenntartású intézmény konzorciuma esetén a kerületi önkormányzat biztosítsa az elvárt önrész egészét.
4. „Nonprofit kft-k pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
Nem. A pályázói körről a 596/2022 (VI.29.) számú Főv. Kgy. határozat döntött, ettől a Közalapítványnak nem volt lehetősége eltérni. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1-es pontja ennek megfelelően rendelkezik a pályázat benyújtására jogosult szervezetek köréről.
Nonprofit Kft. abban az esetben sem pályázhat, ha 100%-os kerületi önkormányzati tulajdonban van, mivel ebben az esetben sem minősül fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézménynek (önkormányzati költségvetési szervnek) vagy civil szervezetnek. Nonprofit kft. is lehet ugyanakkor együttműködő partnere egy pályázat benyújtására jogosult szervezetnek.
5. „Egyházi fenntartású intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja a 596/2022 (VI.29.) számú Főv. Kgy. határozatnak megfelelően rendelkezik a pályázat benyújtására jogosult szervezetekről, amely az egyházakat és az egyházi fenntartású intézményeket nem nevesíti. Egyházak és egyházi fenntartású intézmények ennek megfelelően nem pályázhatnak a Fővárosi Szolidaritási Alapra.
Az egyház által alapított civil szervezetek ugyanakkor azonos megítélés alá esnek az egyéb civil szervezetekkel, tehát – a civil szervezetekre irányadó feltételek teljesülése esetén – benyújthatnak pályázatot.
6. „Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja a 596/2022 (VI.29.) számú Főv. Kgy. határozatnak megfelelően rendelkezik a pályázat benyújtására jogosult szervezetekről, amely fővárosi fenntartású intézményeket nem nevesíti. Fővárosi önkormányzati fenntartású intézmény azonban lehet együttműködő partnere egy pályázó szervezetnek.
7. „Amennyiben a pályázó civil szervezet és az önkormányzat együttműködési megállapodást köt a pályázati cél megvalósítása érdekében, úgy az önkormányzatnak mindenképpen kell-e természetbeni vagy pénzbeli hozzájárulást nyújtania?
Nem. Ha az önkormányzat együttműködő partner nem biztosít pénzbeli vagy természetbeni támogatást a projekt megvalósításához, akkor az együttműködési megállapodás annak biztosítására szolgál, hogy a kerületi önkormányzat tudomásával és egyetértésével kerüljön sor egy civil szervezet részéről a kerület lakosságát érintő pályázat benyújtására.”
8. „Egy pályázati célra, de más tevékenységre nyújthat-e be egy önkormányzat két pályázatot, amennyiben az egyik pályázatban konzorciumvezetőként, a másikban konzorciumi tagként vesz részt?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontja alapján 1 pályázati célra 1 pályázó csak 1 pályázatot tud benyújtani. Ugyanakkor a kerületi önkormányzatok mellett a kerületi önkormányzati fenntartású intézmények is nyújthatnak be pályázatot önállóan, konzorciumvezetőként, vagy konzorcium tagjaként. Továbbá, egy kerületi önkormányzat együttműködő partnerként is részt egy tervezett projekt megvalósításában. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja szerint: „amennyiben a pályázó civil szervezettel együttműködő önkormányzat a projekt megvalósításához támogatást nem igényel, de a projekt megvalósításával egyetért, ahhoz természetbeni vagy pénzbeli hozzájárulást nyújt, a felek együttműködési megállapodását kell a pályázathoz csatolni. Ebben az esetben az együttműködő önkormányzat nem minősül pályázónak.”
9. „Intézményünk szállító buszra (támogató szolgálat) nyújtaná be pályázatát, azonban az előzetes árajánlatok bekérése során azt az információt kaptuk, hogy a buszok jelenlegi beszerzési ideje a megrendeléstől számított 1 év. Lehetségesnek látják-e, hogy a busz teljes vételárát előre kifizessük? Így – bár a busz később érkezik meg – a szerződés megkötése és a pénzügyi teljesítés megtörténik a pályázatban jelzett határidőig.”
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint a busz megvásárlásának igazolásához nem elegendő a szerződés megkötése és a pénzügyi teljesítés, ahhoz szükség van az átadás-átvételi, illetve az üzembehelyezési jegyzőkönyvre, továbbá az állományba vételi (aktiválási) bizonylatra és az eszköz nyilvántartási bizonylatra is.
10. „Egy kerületi önkormányzat tudna nekünk helyiséget biztosítani a szolgáltatáshoz, amire pályáznánk, de a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében csak versenyeztetési eljáráson keresztül lehet hasznosítani olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, amelyek értéke meghaladják az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. A szóban forgó ingatlan értéke meghaladja a 25 millió forintos értékhatárt, így nem mellőzhető a versenyeztetés. A versenyeztetési eljárás viszont nem fog lezajlódni a pályázat benyújtási határidejéig. Mit tehetünk?”
A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdése alapján a versenyeztetés mellőzhető, ha a hasznosítás jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik. E törvény alapján elvileg tehát nincs akadálya annak, hogy egy önkormányzat egy számára előírt vagy általa önként vállalt feladat ellátása érdekében versenyeztetési eljárás nélkül biztosítsa egy szervezet számára egy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan (kedvezményes) használatát. Az önkormányzat ilyen vállalását a Pályázati felhívás és útmutató 6.2. és 6.3. pontjában tárgyalt együttműködési megállapodás vagy konzorciumi megállapodás keretei között célszerű bemutatni.
Másrészt, a pályázat érvényességének nem feltétele, hogy annak benyújtásakor a pályázó rendelkezésére álljon a pályázatban foglalt tevékenység pontos tervezett helyszíne, és az sem, hogy a pályázat tartalmazza az érintett ingatlan(ok) használatának jogcímét. Az ezzel – és ezáltal a projekt megvalósíthatóságával – kapcsolatos esetleges bizonytalanságot ugyanakkor a Bíráló Bizottság figyelembe veheti a pályázat tartalmi értékelése során.
11. „Jól értelmezzük-e, hogy civil szervezetünk önállóan is benyújthat pályázatot, amennyiben ellátási szerződéssel rendelkezik önkormányzattal? Jól értjük, hogy ebben az esetben nem szükséges konzorciumban pályázni?”
Ha egy civil szervezetnek közfeladat-ellátási szerződése van egy önkormányzattal, úgy – a Pályázati felhívás és útmutató 6.2. „Civil szervezet pályázókra vonatkozó szabályok” alfejezetének második bekezdése szerint – „akkor pályázhat önállóan, ha a közfeladat-ellátási szerződés tárgya megegyezik a pályázatban foglalt tevékenységgel.”
Egyéb esetben civil szervezet pályázó esetén a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó és a projekt megvalósítási helye szerinti fővárosi kerületi önkormányzat együttműködési megállapodást kössön.
12. „Mit tehetünk, ha az önkormányzat az önrész miatt nem szeretne civil szervezetünkkel konzorciumi megállapodást kötni?”
A Pályázati felhívás és útmutató 6.2. pontja értelmében egy civil szervezet abban az esetben is benyújthat pályázatot, ha fővárosi kerületi önkormányzattal közfeladat-ellátási szerződéses jogviszonyban áll, és a közfeladat-ellátási szerződés tárgya megegyezik a pályázatban foglalt tevékenységgel, vagy ha együttműködési megállapodást köt a projekt megvalósítási helye szerinti kerületi önkormányzattal.
Az önkormányzat együttműködő partnernek nem szükséges pénzbeli vagy természetbeni – vagy bármilyen más, így például szakmai – támogatással hozzájárulnia a projekt megvalósításához. Ha az önkormányzat együttműködő partner nem biztosít ilyen támogatást, akkor az együttműködési megállapodás annak biztosítására szolgál, hogy a kerületi önkormányzat tudomásával és egyetértésével kerüljön sor egy civil szervezet részéről a kerület lakosságát érintő pályázat benyújtására.
13. „A karakterszámok az adatlapon szóközökkel vagy a nélkül értendők?”
A karakterszámok az adatlapon szóközökkel értendőek.
14. „Amennyiben az önkormányzat és önkormányzati fenntartású intézmény konzorciumban pályázik, jól gondoljuk-e, hogy mind a két tagnak biztosítania szükséges a tagokra jutó költség 40-40%-át önerőként, vagy az önkormányzat vállalhatja a teljes költség 40%-át önerőként?”
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának ötödik bekezdése kimondja, hogy „Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 60%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként részt vevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 40%-át önrészként kell biztosítaniuk.” Amennyiben tehát konzorciumban pályáznak, elegendő ha az önrész vállalására kötelezett konzorciumi tagok valamilyen arányban együttesen biztosítják a projekt összes költségének a legalább 40%-át. A pályázati kiírás ily módon azt is megengedi, hogy egy kerületi önkormányzat és egy kerületi önkormányzati fenntartású intézmény konzorciuma esetén a kerületi önkormányzat biztosítsa az elvárt önrész egészét.
15. „Saját munkatársaknak megbízási díj tervezhető-e a pályázatban? Amennyiben igen, hogyan szükséges meghatározni a bért, illetve ilyen esetben a piaci árat kell-e igazolni?”
A projekt megvalósítása során a közreműködők kiválasztására és díjazásának megállapítására a pályázóra irányadó munkajogi szabályok és belső szabályok alkalmazandóak.
16. „Szervezetünk olyan komplex pályázatot kíván benyújtani, amelyben többféle célcsoport és tevékenység is megjelenik. A kérdésünk az, hogy a különböző célcsoportok és a szerteágazó tevékenység beleférhet-e egy pályázatba, vagy ki kell választanunk azt, ami például a bántalmazottakra, vagy a lakhatási szegénységben élőkre vonatkozik?”
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának második bekezdésének megfelelően „1 pályázati célra 1 pályázó 1 pályázatot nyújthat be önállóan, konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként. Amennyiben a pályázó több pályázati célra kíván pályázatot benyújtani, akkor azt külön-külön pályázati adatlapon teheti meg.” Ez azt jelenti, hogy lehetőségük van egyidejűleg pályázatot benyújtani a „Lakhatási válsághelyzetek kezelése” illetve a „Párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása” támogatott célokra is. Ha azonban a tervezett tevékenységekre egyaránt igaz, hogy azok összhangban vannak a támogatott célok valamelyikével (a tevékenységek mind előmozdítják az adott támogatott célt), akkor arra a célra is benyújthatnak egy több tevékenységet tartalmazó, komplex pályázatot.
17. „A beküldendő dokumentumok között van a hitelesítő nyilatkozat, amit AVDH hitelesítéssel kellene beküldeni. Alapítványunk az e-signó elektronikus aláíró és hitelesítő rendszert használja. Kérdésünk, hogy ez egyenértékű-e az AVDH rendszerrel, vagy regisztrálnunk kell az AVDH-ra is?”
A pályázati felhívás és útmutató 11.1 pontja a 2. számú melléklet AVDH útján történő hitelesítését írja elő, így az E-szignót ebben az esetben nem tudjuk elfogadni.
Az AVDH szolgáltatás külön regisztráció nélkül használható ügyfélkapus azonosítás után. Az AVDH használati útmutatója itt érhető el.
18. „Mi a teendő ha megbízási díj esetében a költségvetési táblázat nem számol azzal a lehetőséggel, hogy (alapértelmezetten) a bruttó megbízási díj 90%-a után kell szocho-t fizetni?”
A költségvetési terv táblázatok (1A. és 1B. mellékletek) „Pályázó_bérktg” munkalapon a „havi munkáltatói járulék” oszlopban található cellák nem tartalmaznak képletet, tehát azok szabadon kitölthetőek.
20. „Lakás bérleti díj elengedése támogatható költség-e, mint pénzbeli támogatás?”
Az ügyfelek pénzbeli támogatása elszámolható költség – akkor is, ha a támogatást az ügyfél számára állapítják meg, de (mint ahogyan az az adósságcsökkentési, hátralékrendezési támogatások esetében megszokott) a követelés jogosultja számára utalják át.