Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a lehetséges kérdéseket, amelyek a korábbi évek tapasztalatai alapján felmerülhetnek a potenciális pályázókban. Természetesen a korábbi évekhez hasonlóan a pályázati időszakban beérkező kérdésekkel folyamatosan frissítjük a GYIK-et. A kérdéseket és válaszokat 2025. március 25-ig frissítjük honlapunkon.
1.) Két külön pályázati célra szeretnénk pályázni 1-1 pályázattal. Erre van lehetőség, vagy 1 szervezet csak 1 pályázatot nyújthat be?
Igen van.
A pályázati felhívás 5. pontja szerint “1 pályázati célra 1 pályázó 1 pályázatot nyújthat be önállóan, vagy konzorciumvezetőként. Az a fővárosi kerületi önkormányzat, amely egy adott pályázati célra önállóan nyújt be pályázatot, további két pályázatot nyújthat be konzorciumban azzal, hogy konzorciumvezető legfeljebb egy pályázatban lehet.
Amennyiben a pályázó több pályázati célra kíván pályázatot benyújtani, akkor azt külön-külön pályázati adatlapon teheti meg.”
Egy-egy szervezet tehát pályázati célonként adhat be egy pályázatot önállóan VAGY konzorciumvezetőként, kivéve a kerületi önkormányzatok, akik számára lehetőség van kategóriánként egy önálló és egy konzorcium vezetői pályázat beadására.
2.) Részt vehet-e a pályázaton a tavaly bejegyzett szervezetünk?
Igen.
Nincs olyan feltétel, hogy a pályázó szervezeteknek legalább hány éve kell működniük. Felhívjuk a figyelmet, hogy civil szervezet fővárosi kerületi önkormányzattal vagy fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézménnyel vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társasággal konzorciumban pályázhat, vagy a pályázat tárgyára vonatkozó, fővárosi kerületi önkormányzattal kötött közfeladat ellátási szerződéssel, illetve együttműködési megállapodással kell rendelkeznie.
Ha a pályázott projektnek a szervezet bejegyzését megelőzően is van előzménye, ezt érdemes a pályázatban bemutatni, ebből a szempontból sem mérvadó, hogy a bejegyzés mikor történt meg.
3.) Több önkormányzattal közösen pályázatot szeretnénk benyújtani. A legtöbb velünk kapcsolatban lévő önkormányzat önkéntes munkával, helyszín biztosítással, kommunikációval szeretne hozzájárulni a projekt sikeres megvalósításához és nem konzorciumi formában. Tudunk pályázni akkor is, ha egyik önkormányzattal sem vagyunk konzorciumban csak együttműködési megállapodást kötünk?
A pályázati felhívás 6.1-es pontja szerint civil szervezet abban az esetben nyújthat be pályázatot, ha legalább egy önkormányzattal van együttműködési megállapodása. Az önkormányzatokkal kötött konzorciumi megállapodás csak abban az esetben kötelező, ha a szervezet önkormányzati tulajdonú ingatlant újít fel. Ha ennek a projektnek a keretében ilyen tevékenységet nem terveznek, az együttműködési megállapodás teljesen megfelelő.
4.) Szakszervezet nyújthat-e be pályázatot?
Nem.
A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja rendelkezik a pályázók köréről.Mivel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 6. pontja szerint a szakszervezet nem civil szervezet, nem tartozik az FSZA-2026 kiírás 6.1. pontjában meghatározott pályázói körbe.
5.) Országos hatókörű civil szervezet pályázhat-e?
A Pályázati felhívás és útmutató 6.2 pontja szerint a pályázaton olyan civil szervezet indulhat pályázóként (illetve konzorciumi tagként), amelynek Budapesten van a székhelye, vagy tevékenységét elsődlegesen Budapesten folytatja. Nem pályázhat a párt által alapított alapítvány és a közalapítvány, továbbá a párt részvételével létrehozott egyesület és a biztosító egyesület. Amennyiben olyan országos lefedettséggel bíró civil szervezetről van szó, amely a fenti feltétel valamelyikének megfelel, akkor jogosult pályázni.
6.) Lehet-e rövidebb pályázati időszakot megjelölni a pályázatban, vagy mindenképpen a felhívás által megjelölt 29 hónapra tervezzük a projektünket?
Természetesen lehet rövidebb megvalósítási időszakra benyújtani pályázatot. Kérjük, arra figyeljenek, hogy a Pályázati felhívás és útmutató 7. pontjában található megvalósítási időszak a 2026. január 7. – 2028. május 31. közötti időszak közé essen!
7.) Mit jelent a felhívás 8. pontjában, hogy “NEM TÁMOGATHATÓ az a tevékenység, amelyre a szervezet az FSZA 2022, FSZA 2023 vagy FSZA 2025 pályázata keretében fenntartási időszakot vállalt, kivéve a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakában megvalósuló a fenntartási időszakban vállalatokhoz kapcsolódó új tevékenységek”.
Azok a pályázók, amelyek az FSZA-2022, FSZA-2023, FSZA-2025 pályázat keretében támogatást nyertek, és valamely projekttevékenység fenntartását vállalták, a projektfenntartás körébe tartozó tevékenységekfinanszírozására nem adhatnak be pályázatot.
Ugyanakkor korábban nyertes pályázók is pályázhatnak új tevékenységekkel, illetve fenntartási időszakra vállalt tevékenységek bővítésére (új kapacitások létrehozása), amennyiben ez elkülönül az a korábban megvalósult pályázati projektek fenntartási időszakára vállalt tevékenységektől. Lásd Pályázati felhívás és útmutató 8. pont végén.
Például: új lakásokat bevonhatnak az áldozatsegítő programba, vagy más helyszínen engedélyeztethetnek új támogatott lakhatási férőhelyeket. A szolgáltatás nyújtással elért új kapacitásoknál arra kell figyelni, hogy a fenntartási időszakban vállalt x fő/kontakt teljesítését jól elhatárolt módon kell nyilvántartaniuk, illetve az FSZA 2026 pályázat keretében vállalt indikátort is jól elhatárolható módon kell elkülöníteniük. Átfedés az elszámolásban az indikátor egységeknél nem lehet, azaz egy teljesített indikátor egységet (fő / kontakt / eset / alkalom / stb.) vagy a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakára vállalt indikátor egységként, vagy az új nyertes pályázat indikátor egységeként számolhat el a pályázó.
8.) A „Fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére biztosított támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztése” célhoz tartozó pályázathoz már meglévő támogatott lakhatás szolgáltatást nyújtó szervezet pályázhat, vagy nyitott ez azoknak a szervezeteknek a részére is, akik tervezik a támogatott lakhatás szolgáltatás elindítását?
A Pályázati felhívás és útmutató nem tartalmaz olyan kikötést, mely szerint csak olyan szervezet pályázhat, amely már működtet támogatott lakhatást, azaz azon szervezetek is pályázhatnak, akik új támogatott lakhatás szolgáltatást szeretnének kialakítani.
9.) Elszámolható költség-e a magántulajdonú ingatlan felújítási költsége?
Nem.
A Pályázati felhívás és útmutató 9. pontja Elszámolható és nem elszámolt költségek fejezetében abérelt ingatlanok felújításának költsége a nem elszámolható költségek között található. Kivéve az önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzat által alapított 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság tulajdonában lévő, vagy egyházi, állami tulajdonú lakóingatlan felújítása, amennyiben rendelkezésre áll a tulajdonos és a támogatott pályázó (konzorcium esetében bármely konzorciumi tag) között a fenntartási időszakra szóló, de min. 5 éves használatról szóló, a pályázatban megjelölt célú hasznosítást erre az időszakra garantáló megállapodás (szerződés). A fentiekre tekintettel a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan felújításának költségei főszabály szerint nem elszámolhatóak. Ha azonban a tulajdonos legalább a projekt fenntartási időszak végéig a pályázó szervezet részére az ingatlanon haszonélvezeti jogot alapít, és a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését az elnyert támogatás folyósításáig a pályázó igazolja, abban az esetben a felújítás költségei elszámolhatóak. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződést a pályázat benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat szakmai bírálatáig a támogató rendelkezésére kell bocsátani. Nyertes pályázat esetén haszonélvezeti jog alapítása esetében a támogatás folyósításának feltétele a haszonélvezeti jog bejegyzési kérelmének földhivatali érkeztetéséről szóló igazolás.
10.) A költségek felosztásánál (pl. projektmenedzsment) van-e valami iránymutatás, hogy mekkora költség számolható-e a pályázatban?
Nincs erre vonatkozó iránymutatás. A bíráló bizottság az értékelési szempontok között hatékonysági szempont érvényesülését is vizsgálja, itt értékelik a bírálók többek között a menedzsment költségek arányát a teljes költséghez viszonyítva.
11.) Szeretnénk a korábban beadott pályázatunkat tökéletesíteni. Kikérhető-e a beadott pályázatunk bírálata?
Igen.
A bíráló bizottság által az értékelési szempontjaira adott véleményeket, átlagpontszámokat ki lehet kérni a kartyas.iren@fszka.hu e-mail címen.
12.) Felújítás, építkezés esetén hány darab árajánlatra van szükség? Van-e az építésre vonatkozó árajánlatoknak kötelező szakmai tartalma?
A Pályázati felhívás és útmutatóban nem tettük a pályázat beadáshoz kötelező elemmé árajánlat benyújtását – ez opcionálisan beadható. Ingatlanok építése vagy felújítása esetén kötelező elem az építésre/felújításra vonatkozó költségkalkuláció (elmaradás esetén hiánypótlási felszólítással), amelyhez mintát is adunk honlapunkon. A pályázó által elkészített költségkalkuláció helyettesíthető egy árajánlattal is, amennyiben az árajánlat tartalmazza az fszka.hu oldalán megadott költségkalkuláció-minta elemeit. Amennyiben a beadott pályázat nyertes pályázat lesz, akkor a felújítást az Elszámolási útmutatónak megfelelően kell majd lebonyolítani és dokumentálni, ami szerint általános szabályként a beszerzést értékhatártól függően közbeszerzési eljárással vagy három árajánlattal bekérésével kell megvalósítani.
13.) Civil szervezetként, ha több önkormányzattal kötünk együttműködési vagy konzorciumi megállapodást, akkor a III/2. pontra kaphatunk-e plusz pontot?
A felhívás 12.4. pontjában szereplő III/2 értékelési szempont szerint a maximálisan elérhető pontszám 10 pont, amennyiben a projekt több kerületi önkormányzat konzorciumi megállapodásával, illetve együttműködésével valósul meg. Azaz a projektben több kerületi önkormányzatnak kell együttműködési vagy konzorciumi megállapodásra lépnie ahhoz, hogy a pályázaterre tekintettel plusz pontot kapjon az értékelés során. (Pl. két kerületi önkormányzat önkormányzat és egy civil szervezet az FSZA pályázat keretében háromoldalú együttműködési partnerségre lépnek vagy konzorciumi megállapodást kötnek.)
14.) Az értékelési szempontok közül, hogyan áll össze a szolidaritási szempont? Mi alapján rangsorolódnak a kerületek?
A 1749/2021 (XII.15.) Főv. Kgy. határozat megállapítja, hogy: „a fővárosban egyes kiemelt szociális problémák területileg egyenlőtlenül jelentkeznek, ami a kerületi önkormányzatokra a forrásmegosztás alapjául szolgáló lakosságszámukhoz képest eltérő terheket ró”. Annak érdekében, hogy ezt a bíráló bizottság értékelje, ún. kompozit indikátorokkal és annak összesítésének segítségével határozzuk meg 1-1 kerület szociális rászorultságát.
A kompozit indikátor a következő elemeket tartalmazza:
- A 0-64 éves korú kerületi állandó lakosságra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező átlagjövedelem,
- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a kerületi 0-24 éves állandó lakosok számához viszonyítva,
- 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők és közfoglalkoztatottak aránya a kerületi 18-64 éves állandó lakosok számához képest,
- A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők aránya a 18-64 éves állandó lakosok számához képest,
- Az alanyi jogú ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjban részesülők számának a kerületi állandó népességhez viszonyított aránya,
- Havi 120 000 Ft-nál alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjban részesülők 65 év feletti kerületi állandó népességhez viszonyított aránya
- Születéskor várható élettartam.
A kompozit indikátorhoz kapcsolódó statisztikai adatokat minden évben frissítjük a KSH adatai alapján.
15.) Amennyiben ugyanazon önkormányzat és önkormányzati fenntartású intézmény konzorciumban pályázik, akkor mind a két konzorciumi tagnak biztosítania szükséges a tagokra jutó költség 46-46%-át kötelező önrészként, vagy az önkormányzat vállalhatja a teljes költség 46%-át önerőként?
A Pályázati felhívás 5. pontja így fogalmaz: “Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó által igényelhető támogatás mértéke legfeljebb a projekt összes költségének 54%-a. A projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő fővárosi kerületi önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság által igényelhető támogatás mértéke legfeljebb a projekt általa vállalt költségeinek 54%-a. Amennyiben a pályázó a projekt költségvetésének 46%-át (kötelező önrészt) meghaladó mértékű önrészt biztosít, úgy a 46% feletti rész vállalt önrésznek minősül. A konzorciumban részt vevő civil szervezeteknek nem kell önrészt vállalniuk.”
Amennyiben tehát konzorciumban pályáznak elegendő, ha a kötelező önrész vállalására kötelezett konzorciumi tagok valamilyen arányban, együttesen biztosítják a projekt megvalósítása során általuk vállalt költségének a legalább 46%-át. A pályázati kiírás azt is megengedi, hogy pl. egy kerületi önkormányzat és egy kerületi önkormányzati fenntartású intézmény konzorciuma esetén a kerületi önkormányzat biztosítsa az elvárt önrész egészét.
16.) Amennyiben az önkormányzat konzorciumban pályázna egy civil szervezettel, kérdés, hogy a kötelező önrész ebben az esetben az összes támogatási összegnek a 46%-a vagy csak az önkormányzatra vonatkozóan kell az önrészt biztosítani?
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontja alapján a projektbenkonzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevőfővárosi kerületiönkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság általigényelhető támogatás mértékelegfeljebb a projektáltala vállalt költségeinek 54%-a. Azaz a konzorciumban induló önkormányzatnak a projekt megvalósítás során az általa vállalt projektköltség 46%-át kell kötelező önrészként biztosítania.
17.) Tervünk egy szociális bérlakás felújítása. Ehhez még nincsen külön közfeladat-ellátási szerződésünk. Jól gondoljuk, a kerületi önkormányzattal kell együttműködési megállapodást kötnünk erre vonatkozóan?
A Pályázati felhívás 6.2-es pontja szerint “civil szervezet önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzat által alapított 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság tulajdonában lévő lakóingatlan felújítására kizárólag abban az esetben nyújthat be pályázatot, ha az ingatlan tulajdonosa a pályázatban konzorciumi tagként részt vesz.”
18.) Mi számít sajtónyilvános eseménynek?
A Pályázati felhívás 14. pontjában sajtónyilvános eseménynek tekintünk minden olyan eseményt, amelyet a támogatott szervezet szervez és a szervezet képviselője nyilvános esemény keretében beszámol a támogatott projekt céljáról, megvalósításáról, illetve eredményeiről a sajtó munkatársainak. Ezen események esetében nem elvárás a projekt végső kedvezményezetteinek részvétele. Sajtónyilvános eseménynek tekinthető például, ha a szervezet munkatársai számolnak be a projektről vagy kiállítást/beszélgetést/workshopot/bejárást stb. szerveznek a projektben nevesített témakörben.
A kedvezményezettek a projekt megvalósítása során egyeztetik a projektmenedzserrel, hogy az adott projekt esetében milyen sajtónyilvános esemény szervezése lehetséges. Amennyiben a projekt jellege, így különösen a végső kedvezményezettek biztonsága indokolja, a támogató – a kedvezményezett kérelme alapján – eltekinthet a sajtónyilvános esemény(ek) szervezése kötelezettség teljesítéstől. Az ezzel kapcsolatos kérelem nem számít a támogatói okirat módosítása iránti kérelemnek.
19.) Hitelesítő nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy mi számít fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak?
A minősített elektronikus aláírás használata esetén a minősített bizalmi szolgáltató egy ún. minősített tanúsítványt bocsát ki, ami az elektronikus dokumentum részét képezi. Ez a minősített tanúsítvány alkalmas az aláíró személyazonosságának igazolására, valamint az elektronikus dokumentumhoz tartozó elektronikus aláírás hitelességének megerősítésére. Magyarországon egy minősített e-aláírással ellátott elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás alatt értjük az NMHH által minősített bizalmi szolgáltatók által biztosított elektronikus aláírásokat, amelyek az alábbi linken érhetőek el: https://esign.nmhh.hu/bszny/szolgParams/main.do
20.) Amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik e-szignóval vagy NetLock aláírással, akkor a 3. számú nyilatkozatot milyen fokozott biztonságú aláírással fogadja el a Pályáztató?
Önkormányzatok esetében a Magyar Államkincstár által működtetett önkormányzati ASP rendszerben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által minősített tanúsítvánnyal hitelesített, az önkormányzat digitális kiadmányozásra jogosult képviselője által előállított elektronikus aláírás elfogadható fokozott biztonságú aláírásnak.