A Budapesti Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Szociális Közalapítvány december 4-én rendezte meg az „Otthon is biztonságban” című eseményt, amely a „16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen” programsorozat részeként valósult meg. A rendezvény nagy szakmai érdeklődés mellett, közel 70 fő részvételével zajlott. Fő célja a fővárosi stratégia elfogadása óta történt előrelépések bemutatása volt a családon belüli erőszak megelőzése és az áldozatok védelme területén. A rendezvény másik célja az volt, hogy előmozdítsa az aktív párbeszédet a területen dolgozó szervezetek között, lehetőséget teremtve az elmúlt időszak tapasztalatainak megosztására, valamint a jövőbeli fejlesztések és együttműködések tervezésére.
Az eseményt Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: „A családon belüli erőszak nem lehet tabutéma, és nem szabad nyelvi, politikai vagy retorikai viták áldozatává válnia arról, hogy egyáltalán létezhet-e erőszak a családban.” Köszöntőjében kiemelte, hogy „csak a regisztrált bűncselekmények, vagy a családsegítők által regisztrált problémás esetek is ijesztően nagy számot mutatnak, miközben pontosan tudjuk, hogy valószínűleg a legtöbb esetről sem az állam, sem az önkormányzat, talán még a szomszédok sem értesülnek.” A főpolgármester szerint fontos, hogy időben felismerjük ezeket az eseteket, és segítséget tudjunk nyújtani. Véleménye szerint ahhoz, hogy ezt a különösen bonyolult társadalmi problémát meg tudjuk oldani, partnerségekre van szükség, ezért hozták létre a Fővárosi Stratégiát a családon belüli erőszak megelőzéséről és az áldozatok védelméről.
Mészáros Gréta, a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai referense arról beszélt, hogy a korlátozottan elérhető statisztikai adatok ellenére fontos volt, hogy a stratégia megalkotását hosszas kutatómunka és szakmai egyeztetés előzze meg. A stratégia alapelvei között szerepel, hogy a családon belüli erőszak emberi jogi jogsértés, és az erőszak a hatalommal való visszaélés megnyilvánulása. Ennek felszámolása elképzelhetetlen a társadalmi struktúrák és a nemek közötti egyenlőtlenség figyelembevétele nélkül, amelyek generációról generációra újratermelik az erőszakot. Mészáros beszámolt arról is, hogy a stratégia kiemelt céljai közé tartozik a témával kapcsolatos szemléletformálás és az információhiány megszüntetése, a prevenció, az áldozatok segítése, valamint a területen dolgozó szociális intézmények, segítő szolgálatok, civil szervezetek és a hatóságok munkájának összefogása.
Misetics Bálint, az FSZKA kuratóriumának elnöke arról számolt be, hogy a Fővárosi Szolidaritási Alap által kijelölt öt célterület – melyek egyike a párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzése, illetve az áldozatok védelme és támogatása – a legsürgetőbb és legsúlyosabb hiányterületek egyike. Véleménye szerint nem módszertani véletlen, hogy Magyarországon a legelterjedtebb a párkapcsolati és családon belüli erőszak. Misetics kiemelte, hogy a megfizethető lakhatás hiánya kulcskérdés a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, és a nők elleni erőszak emellett közegészségügyi, közbiztonsági kérdés is.
Ezt követően a Fővárosi Szolidaritási Alap által támogatott projektek kerültek bemutatásra, ahol a szervezetek ismertették az általuk tapasztalt kihívásokat, valamint megoldásaikat:
A Pesterzsébeti Kiléptető Lakásprogramot Marozsán-Jóvér Bernadett, a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának szociálpolitikai referense mutatta be. A projekt célkitűzése a párkapcsolati és családon belüli erőszak áldozatai számára az intézményi ellátásból történő kilépés segítése; ennek érdekében újítottak fel egy önkormányzati bérlakást. Az átmeneti otthon jogviszonyának megszűnése után a lakás lehetőséget nyújt egy édesanya és két gyermek befogadására 1 évig. Ez idő alatt az önkormányzat be- és kiköltöző csomagot biztosít az áldozatnak, illetve folyamatos kapcsolatot tart fenn vele.
A “Helyben NŐ a segítség” című projektről Dés Fanni és Les Krisztina a NANE és Patent egyesületek képviseletében számolt be. A projekt során a párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzését célzó programokat és az áldozatok támogatását elősegítő önkénteshálózatot szerveznek Józsefvárosban (pl.: praktikus segítségnyújtás a feljelentésről és a távoltartás igénylésről, foglalkozások kamaszlányoknak, anya-lánya közös programok). Kapcsolódó projektelemként tábort szerveznek a kerületi tizenéves lányoknak “Lázadó lányok” címen, valamint női közösségek kialakulását facilitálják a kerületben. Főbb céljaik közé tartozik a biztonságos női terek hiányának pótlása, a prevenciós szolgáltatások létrehozása a kerületben, illetve a szexuális felvilágosítás.
Kovács Márton, a II. kerületi önkormányzat alpolgármestere a kerületben megvalósuló, családon belüli erőszak áldozatai számára lakhatást biztosító projektről beszélt. A projekt során két ingatlant sikerült felújítani a kerületben, amelyeket az áldozatok 1+1 évre kötött szerződéssel tudnak igénybe venni szociális munkások támogatásával.
A Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága képviseletében Lombos Petra, az Óvóhely Áldozatsegítő Központ vezetője mutatta be a Ferencvárosban megvalósuló projektet. A program keretében az áldozatok pszichológushoz, jogi tanácsadáshoz, sértetti képviselethez és jogi képviselethez jutottak hozzá; a szervezet biztonsági csomagokat állított össze az áldozatoknak, szakemberképzést tartott, emellett esettanulmányok keretében dokumentálta saját munkáját és tapasztalatait. Lombos arról is beszámolt, hogy a korábbi programjaik tapasztalataiból azt szűrték le, hogy fontos a családon belüli erőszak által traumatizált gyermekeket, valamint a speciális szükségletű (pl.: idős, hajléktalan, fogyatékos) áldozatokat célzó programokat is kialakítani.
Szalai-Komka Norbert, az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ intézményvezetője az Óbuda-Békásmegyer területén megvalósuló projektet mutatta be. A projekt keretében három bérlakást újítottak fel. A beköltöző áldozatok számára éjjel-nappali mentori támogatást és kapcsolattartást biztosítanak. Emellett lakosságérzékenyítő tartalmakat is készítettek (prevencióbuda.hu). Az áldozatok számára a komplex szolgáltatási rendszerhez is hozzáférést nyújtanak, amely kísérést, jogi-, pszichológiai- és pszichiátriai segítségnyújtást, munkalehetőségek feltérképezését és támogató csoportokat is magában foglal.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány képviseletében Baranyai Blanka, gyermekvédelmi programvezető foglalta össze a teréz- és józsefvárosi családon belüli erőszak gyermekáldozataira fókuszáló idei évben induló projektet. Segélyvonalas tapasztalataik alapján rálátnak arra, hogy súlyos probléma a családon belüli erőszak kérdéskörében, hogy a gyermekeket nem áldozatként kezelik, hanem szemtanúként veszik figyelembe. A Család, Gyermek Ifjúság Közhasznú Egyesülettel közös projektjük egyik célja, hogy tudást adjanak át a gyermekvédelemben dolgozóknak az erőszak felismeréséről és a beavatkozási lehetőségekről. Ennek érdekében online és offline kommunikációs tevékenységeket folytatnak, illetve szakmaközi képzéseket tartanak a gyermekbántalmazás és a gyermekeket érintő szexuális zaklatás témakörében. Baranyai kiemelte, hogy a gyermekek nehezebben kérnek segítséget, főként felnőttektől, ezért 2025-ben kortárssegítő programokkal kapcsolatos képzésük is lesz.
A délelőtti plenáris előadások diái ITT érhetőek el.
A projektek bemutatását követően a résztvevők három munkacsoportban mélyedhettek el a családon belüli erőszak témájában, amelyek az alábbi területekre fókuszáltak: erőszakmegelőzés gyermekek és fiatalok körében, szakemberképzés, valamint a védett lakások működésének tapasztalatai. A csoportokban a szervezetek megoszthatták tapasztalataikat, bemutathatták igényeiket, és megvitathatták az általuk alkalmazott megoldásokat. A workshopok összefoglalóit itt olvashatják el.
Fotókat készítette: Gallov Adrienne/Budapest Főváros Önkormányzata