Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a lehetséges kérdéseket, amelyek a korábbi évek tapasztalatai alapján felmerülhetnek a potenciális pályázókban. Természetesen a korábbi évekhez hasonlóan a pályázati időszakban beérkező kérdésekkel folyamatosan frissítjük a GYIK-et. A kérdéseket és válaszokat 2025. március 27-ig frissítjük honlapunkon.
1. „Egyházi fenntartású intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja összhangban van a 1040/2023. (XII. 13.) Főv. Kgy. határozattal amely kijelöli pályázat benyújtására jogosult szervezeteket. Mivel a közgyűlési határozat az egyházakat és az egyházi fenntartású intézményeket nem nevesíti, ezért az egyházak és egyházi fenntartású intézmények ennek megfelelően nem pályázhatnak a Fővárosi Szolidaritási Alapra.
Az egyház által alapított civil szervezetek ugyanakkor azonos megítélés alá esnek az egyéb civil szervezetekkel, tehát – a civil szervezetekre irányadó feltételek teljesülése esetén – benyújthatnak pályázatot.
2. „Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott intézmények pályázhatnak-e a Fővárosi Szolidaritási Alapra?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 6.1. pontja összhangban van a 1040/2023. (XII. 13.) Főv. Kgy. határozattal amely kijelöli pályázat benyújtására jogosult szervezeteket. Mivel a közgyűlési határozat a fővárosi fenntartású intézményeket nem nevesíti, ezért ezen intézmények továbbra sem pályázhatnak a Fővárosi Szolidaritási Alapra. Fővárosi önkormányzati fenntartású intézmény azonban lehet együttműködő partnere egy pályázó szervezetnek.
3. „Civil szervezeteknek is kötelező-e önrészt biztosítaniuk?”
Nem. A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának hatodik bekezdése kimondja, hogy civil szervezeteknek nem kell önrészt biztosítaniuk. Az önrész önkéntes vállalását (vállalt önrész) a Bíráló
Bizottság a pályázat tartalmi értékelése során, az igényelt támogatás várható felhasználásának
hatékonyságával összefüggésben értékeli (ld. a 12.4. fejezet II. 2. pontját).
4. A karakterszámok a pályázati adatlapon szóközökkel vagy a nélkül értendők?
A karakterszámok az adatlapon szóközökkel értendőek.
5. Mi számít sajtónyilvános eseménynek?
Sajtónyilvános eseménynek tekintünk minden olyan eseményt, amelyet a támogatott szervezet szervez és a szervezet képviselője nyilvános esemény keretében beszámol a támogatott projekt céljáról, megvalósításáról, illetve eredményeiről a sajtó munkatársainak. Ezen események esetében nem elvárás a projekt végső kedvezményezetteinek részvétele. Sajtónyilvános eseménynek tekinthető például, ha a szervezet munkatársai számolnak be a projektről vagy kiállítást/beszélgetést/workshopot/bejárást stb. szerveznek a projektben nevesített témakörben.
6. „Mit ért a pályázati kiírás a »közösségi ellátások« alatt?”
A „közösségi ellátások” gyűjtőfogalma alatt nem kizárólag a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. § (1) bekezdésében definiált ellátásokra (a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére nyújtott közösségi alapellátásokra, valamint az alacsonyküszöbű ellátásra) utal, hanem „közösségi ellátások” alatt értünk minden olyan szociális szolgáltatást és gyermekvédelmi ellátást, illetve egészségügyi, mentálhigiénés szolgáltatást, amellyel innovatív vagy hiánypótló szolgáltatások jönnek létre, mely szolgáltatások az érintett csoport (közösség) szociális, egészségügyi, mentálhigiénés szükségleteit elégíti ki, és amely ellátás erősíti az adott közösség kohézióját, csoportként való működését.
7. Ha a fővárosi önkormányzattal szeretnénk közfeladat-ellátási szerződést kötni, akkor kihez tudunk fordulni?
Ebben az esetben szándékukat és annak indoklását a fopolgarmester@budapest.hu e-mail címre küldött levélben kell jelezni.
8. Pályázhatnak-e az FSZA 2022 és 2023-as megvalósítói pályázatuk fenntartására?
Nem, az FSZA 2022 és 2023-as pályázat megvalósítói a projekt fenntartási időszakában vállalt tevékenységekre nem pályázhatnak. A korábbi nyertes pályázathoz kapcsolódó új projekttel, illetve a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakára vonatkozó pótlólagos vagy új tevékenységekkel lehet pályázni.
9. Az értékelési szempontok közül, hogyan áll össze a szolidaritási szempont? Mi alapján rangsorolódnak a kerületek?
Annak szükségessége, hogy a bírálati szempontok közé bekerült a szolidaritási szempont, az a 1749/2021 (XII.15.) Főv. Kgy. határozata, amely megállapítja, hogy: „a fővárosban egyes kiemelt szociális problémák területileg egyenlőtlenül jelentkeznek, ami a kerületi önkormányzatokra a forrásmegosztás alapjául szolgáló lakosságszámukhoz képest eltérő terheket ró”. Annak érdekében, hogy ezt pontozzuk, ún. kompozit indikátorokkal és annak összesítésének segítségével határozzuk meg 1-1 kerület szociális rászorultságát.
A kompozit indikátor a következő elemeket tartalmazza:
1. a 0-64 éves korú kerületi állandó lakosságra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező átlagjövedelem,
2. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a kerületi 0-24 éves állandó lakosokhoz viszonyítva,
3. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők és közfoglalkoztatottak aránya a kerületi 18-64 éves állandó lakosokhoz képest,
4. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők aránya a 18-64 éves állandó lakosokhoz képest,
5. az alanyi jogú ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők számának a kerületi állandó népességhez viszonyított aránya,
6. havi 120 000 Ft-nál alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjban részesülők 65 év feletti kerületi állandó népességhez viszonyított aránya.
7. Születéskor várható élettartam
A kompozit indikátorokhoz kapcsolódó statisztikai adatokat minden évben frissítjük a KSH adatai alapján.
A tavalyi kompozit indikátor alakulásáról bővebb információ megtalálható a FSZA 2025 pályázat társadalmi egyeztetésén levetített diáiban.
10. A költségek felosztásánál (pl. projektmenedzsment) van-e valami iránymutatás, hogy mekkora költség számolható-e a pályázatban?
Nincs erre vonatkozó iránymutatás, de a bíráló bizottság például a értékelési szempontrendszerben vizsgálja a hatékonysági szempont érvényesülését.
11. A Pályázati felhívás és útmutató 11.1. A Pályázat kötelező elemei/mellékletei között sorolja fel a 9. Számú mellékletet is (Közzétételi kérelem), viszont az adatlapon pirossal kivan emelve, hogy “„Közzétételi kérelem” formanyomtatványt kizárólag érintettség fennállása esetén kell csatolni! A pályázathoz akkor kell csatolni vagy sem?
A Pályázati felhívás és útmutató 11.1 pontjában így fogalmazunk: “ A Knyt. 8. § (1) szerinti érintettség fennállása esetén e körülmény közzétételére vonatkozó kérelem (9. melléklet)” Tehát a 9. számú mellékletetet azaz a „Közzétételi kérelem” formanyomtatványt, ahogy azt az adatlapon is jeleztük kizárólag érintettség fennállása esetén kell csatolni.
12. Kell-e csatolni a 2023. évi beszámoló és közhasznúsági mellékletének letétbe helyezéséről szóló igazolást? A formai hiánypótlásnál írják, viszont a 11.1 pontban ez nincs a kötelezően csatolandó elemek között.
A 2023. évi beszámoló és közhasznúsági mellékletének letétbe helyezéséről szóló igazolást nem kell csatolniuk, azt a birosag.hu Civil szervezetek névjegyzékében ellenőrizzük a formai ellenőrzés során. Amennyiben a 2023. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés nincs feltöltve a birosag.hu-ra, akkor a letétbe helyezéséről szóló igazolást befogjuk kérni.
13. A pályázat beadásánál csak a kötelező mellékletet lehet beadni vagy a mellékletek száma bővíthető?
Amennyiben a 11.1-ben felsorolt kötelező mellékleten túl szeretnének plusz dokumentumokat csatolni azt a pályázati kiírás nem tiltja.
14. Lehet-e rövidebb pályázati időszakot megjelölni a pályázatban, vagy mindenképpen a felhívás által megjelölt 29 hónapra tervezzük a projektünket?
Természetesen lehet rövidebb megvalósítási időszakra benyújtani pályázatot. Kérjük arra figyeljenek, hogy a Pályázati felhívás és útmutató 7. pontjában található megvalósítási időszak a pályázat közzétételének napja, azaz a megvalósítás 2025. január 9.- 2027. május 31. közötti időszak közé essen.
15. Mit jelent pontosan a felhívásban, hogy “NEM TÁMOGATHATÓ az a tevékenység, amelyre a szervezet az FSZA 2022 vagy FSZA 2023 pályázata keretében fenntartási időszakot vállalt, kivéve a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakában megvalósuló a fenntartási időszakban vállalatokhoz kapcsolódó új tevékenységek.”
Ez azt jelenti, hogy az FSZA 2022 és FSZA 2023 pályázók akik fenntartási időszakot vállaltak tevékenységeikre azok az FSZA 2025-ös pályázatban új kapacitásokat hozzanak létre, s az elválljon az FSZA 2022 / FSZA 2023 korábban támogatott pályázat fenntartási időszakában vállalt tevékenységektől. Például: új lakásokat bevonhatnak az áldozatsegítő programba, más helyszínen engedélyeztethetnek új támogatott lakhatási férőhelyeket. A szolgáltatás nyújtással elért új kapacitásoknál arra kell figyelni,, hogy a fenntartási időszakban vállalt x fő/kontakt teljesítését jól elhatárolt módon kell nyilvántartaniuk illetve az FSZA 2025 pályázat keretében vállalt indikátort is jól elhatárolható módon kell elkülöníteniük. Átfedés az elszámolásban az indikátor egységeknél nem lehet, azaz egy teljesített indikátor egységet (fő/kontakt/eset/alkalom/stb.) vagy a korábbi nyertes pályázat fenntartási időszakára vállalt indikátor egységként, vagy az új nyertes pályázat indikátor egységeként számolhat el a pályázó.
16. A „Fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére biztosított támogatott lakhatás szolgáltatás fejlesztése” célhoz tartozó pályázathoz már meglévő támogatott lakhatás szolgáltatást nyújtó szervezet pályázhat, vagy nyitott ez azoknak a szervezeteknek a részére is, akik tervezik a támogatott lakhatás szolgáltatás elindítását?
A Pályázati felhívás és útmutató nem tartalmaz olyan kikötést, mely szerint csak olyan szervezet pályázhat, amely már működtet támogatott lakhatást, azaz azon szervezetek is pályázhatnak akik támogatott lakhatás szolgáltatást szeretnének elindítani, kialakítani.
17. Elszámolható költség-e a magán tulajdonú ingatlan felújítási költsége?
A Pályázati felhívás és útmutató 9. pontja Elszámolható és nem elszámolt költségek fejezetében a bérelt ingatlanok felújításának költsége a nem elszámolható költségek között található, kivételt képeznek ez alól a állami vagy önkormányzati tulajdonú, vagy önkormányzat által alapított 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság tulajdonában lévő, vagy egyházi tulajdonú lakóingatlan felújítása, amennyiben rendelkezésre áll a tulajdonos és a támogatott pályázó (konzorcium esetében bármely konzorciumi tag) között a fenntartási időszakra szóló, de min. 5 éves használatról szóló, a pályázatban megjelölt célú hasznosítást erre az időszakra garantáló megállapodás (szerződés). A fentiekre tekintettel a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan felújításának költségei nem elszámolhatóak. Ha azonban a tulajdonos legalább a projekt fenntartási időszak végéig átadja a pályázó részére az ingatlan haszonélvezeti jogát pályázóval és ennek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését az elnyert támogatás folyósításáig a pályázó igazolja, abban az esetben a felújítás költségei elszámolhatóak. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződést a pályázat benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat szakmai bírálatáig a támogató rendelkezésére kell bocsátani.
18. Szeretnénk az FSZA 2023 beadott pályázatunkat tökéletesíteni. Kikérhető-e a beadott pályázatunk bírálata?
Igen, a bíráló bizottság értékelési szempontjaira adott átlagpontszámokat kilehet kérni a kapcsolat@fszka.hu e-mail címen.
19. Felújítás, építkezés esetén hány darab árajánlatra van szükség? Van-e az építésre vonatkozó árajánlatoknak kötelező szakmai tartalma?
A pályázati felhívásban és útmutatóban nem tettük kötelezővé árajánlat benyújtását – opcionálisan beadható. – Ingatlanok építése vagy felújítása esetén kötelező elem az építésre/felújításra vonatkozó költségkalkuláció (elmaradás esetén hiánypótlási felszólítással), amelyhez mintát is adtunk honlapunkon.. A pályázó által elkészített költségkalkuláció helyettesíthető egy árajánlattal is, amennyiben az árajánlat tartalmazza az fszka.hu oldalán megadott költségkalkuláció-minta elemeit. Amennyiben a pályázat nyer, a felújítást az Elszámolási útmutatónak megfelelően kell majd lebonyolítani és a lebonyolítást dokumentálni, azaz a beszerzést értékhatáról függően közbeszerzési eljárással vagy három árajánlattal bekérésével kell megvalósítani.
20. Civil szervezetként ha több önkormányzattal kötünk együttműködési vagy konzorciumi megállapodást akkor a III/2-es pontra kaphatunk-e plusz pontot?
Nem, mivel a III/2 értékelési szempont így szól: A projekt több kerületi önkormányzat konzorciumi megállapodásával, illetve együttműködésével valósul meg. Azaz a projektben több kerületi önkormányzatnak kell együttműködési vagy konzorciumi megállapodásra lépnie. Amennyiben a civil szervezet olyan együttműködési vagy konzorciumi megállapodást nyújt be, amelyben több önkormányzat is együttműködő vagy konzorciumi partner akkor adható plusz pontszám. Pl. józsefvárosi és terézvárosi önkormányzat illetve egy civil szervezet az FSZA pályázat keretében háromoldalú együttműködési partnerségre lépnek vagy konzorciumi megállapodást kötnek.
21. Országos hatókörű civil szervezet pályázhat-e?
A Pályázati felhívás és útmutató 6.2 pontja szerint a pályázaton olyan civil szervezet indulhat pályázóként (illetve konzorciumi tagként), amelynek Budapesten van a székhelye, vagy tevékenységét elsődlegesen Budapesten folytatja. Nem pályázhat a párt által alapított alapítvány és a közalapítvány, továbbá a párt részvételével létrehozott egyesület és a biztosító egyesület.
22. Van-e lehetősége olyan önkormányzatnak is benyújtani pályázatot, amely nem tudott hozzájárulni a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz 2024/2025-ben?
A Fővárosi Szolidaritási Alap 2025 pályázati felhívás és útmutató „6.1 Pályázat benyújtására jogosult szervezetek” pontja nem tartalmaz olyan kitételt, amely kizárja azon önkormányzatokat a pályázat benyújtására jogosult szervezetek közül, akik nem járultak hozzá a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz. Tehát azon kerületi önkormányzatok, kerületi önkormányzati fenntartású intézmények vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaságok is pályázhatnak, akik nem járultak hozzá a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz.
23. „Amennyiben ugyanazon önkormányzat és önkormányzati fenntartású intézmény konzorciumban pályázik, akkor mind a két konzorciumi tagnak biztosítania szükséges a tagokra jutó költség 46-46%-át kötelező önrészként, vagy az önkormányzat vállalhatja a teljes költség 46%-át önerőként?”
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának ötödik bekezdése szerint “Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő fővárosi kerületi önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaságnak a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk. A kötelező önrész feletti önrész összeg vállalt önrésznek minősül.”
Amennyiben tehát konzorciumban pályáznak, elegendő ha a kötelező önrész vállalására kötelezett konzorciumi tagok valamilyen arányban, együttesen biztosítják a projekt összes költségének a legalább 46%-át. A pályázati kiírás azt is megengedi, hogy egy kerületi önkormányzat és egy kerületi önkormányzati fenntartású intézmény konzorciuma esetén a kerületi önkormányzat biztosítsa az elvárt önrész egészét.
24. Amennyiben az önkormányzat konzorciumban pályázna egy civil szervezettel, kérdés, hogy a kötelező önrész ebben az esetben az összes támogatási összegnek a 46%-a vagy csak az önkormányzatra vonatkozóan kell az önrészt biztosítani?
A Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának 7. bekezdése a következőről rendelkezik: ”Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk.” Mindez azt jelenti, hogy ha a konzorciumvezető önkormányzat és a konzorciumi tag (civil szervezet) projektjének teljes költségvetésének összege ha 100 millió forint, akkor annak a kötelező önrészének mértéke 46 millió forint. Kérjük, hogy a projekt költségvetésének tervezésekor, ne a teljes támogatási részből próbálják meg visszaszámolni az önrész mértékét, hanem a projekt teljes költségvetéséből induljanak ki. Mindebben a költségvetési terv táblázat is a segítségükre van, amely segíti a költségvetés tervezését.
Felhívjuk, a figyelmet, hogy a Pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának 8. bekezdése ugyanakkor rögzíti, hogy “Amennyiben a konzorciumi tag fővárosi kerületi önkormányzat, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény, vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság a pályázat megvalósításához nem igényel pénzügyi támogatást, az önrész biztosítására vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn.“
25. Miért van az, hogy a Költségvetési terv táblázatban, ha beírjuk a 4.2 sorba az “Ingatlan rendelkezésre bocsátott értékét” akkor azzal az összeggel növekszik a pályázat összes költsége is. Szerintem így nem valósul meg teljes mértékben az, hogy ez önrészként érvényesüljön, hiszen ebben az esetben ennek az összegnek is biztosítani kell a 46%-os önrészét.
A pályázati felhívás és útmutató 5. pontjának 5. bekezdése a következőkről rendelkezik: „Fővárosi kerületi önkormányzat, valamint fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézmény pályázó esetében a támogató legfeljebb az összes költség 54%-át finanszírozza. Az önállóan pályázó vagy a projektben konzorciumvezetőként, illetve konzorciumi tagként résztvevő önkormányzatoknak, illetve fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású intézményeknek tehát a projekt összes költségének legalább 46%-át kötelező önrészként kell biztosítaniuk.” A Költségvetés terv táblázatban a projekt összes költsége = támogatási igény + kötelező önrész, ahol ez utóbbi lehet pénzeszköz; közérdekű önkéntes munka értéke; ingatlan rendelkezésre bocsátásának értéke. Tehát például, ha a pályázatban 54 millió forintos támogatást kérnek egy kötelező önrészként biztosított 46 millió forint értékű ingatlan felújítására, akkor a projekt összköltsége 100 millió forint, amelynek a kötelező önrészként biztosított 46%-a a 46 millió forint értékű ingatlan.
26. A Hitelesítő nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy mi számít fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak?
A pályázó szervezet képviseletében tett hitelesítő nyilatkozat akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha
– a (papír alapú) okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja, vagy
– az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.
A minősített elektronikus aláírás esetén a jogi biztonság és hitelesség a legmagasabb szintre emelkedik azáltal, hogy egy minősített bizalmi szolgáltató egy ún. minősített tanúsítványt bocsát ki, ami az elektronikus dokumentum részét képezi. Ez a minősített tanúsítvány alkalmas az aláíró személyazonosságának igazolására, valamint az elektronikus dokumentumhoz tartozó elektronikus aláírás hitelességének megerősítésére. Magyarországon egy minősített e-aláírással ellátott elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás alatt értjük az NMHH által minősített bizalmi szolgáltatók által biztosított elektronikus aláírásokat, amelyek az alábbi linken érhetőek el:https://esign.nmhh.hu/bszny/szolgParams/main.do
2025. március 24-én minősített elektronikus aláírás szolgáltatást nyújtó szervezetek:
27. Amennyiben az önkormányzat nem rendelkezik e-szignóval vagy NetLock aláírással, akkor a 3. számú nyilatkozatot milyen fokozott biztonságú aláírással fogadja el a Pályáztató?
Önkormányzatok esetében a Magyar Államkincstár által működtetett önkormányzati ASP rendszerben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által minősített tanúsítvánnyal hitelesített, az önkormányzat digitális kiadmányozásra jogosult képviselője által előállított elektronikus aláírás elfogadható.
28. Amennyiben van még AVDH aláírásom, akkor a 3. számú Hitelesítő nyilatkozatot azzal is aláírhatom?
2025. január 1-től a Polgári Perrendtartás alapján (lásd.325. § (1)) nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesíti, így azt nem tudjuk elfogadni.
Az AVDH nem elektronikus aláírás előállítására, hanem a papír alapon létrehozott, digitalizált iraton elhelyezett aláírás elektronikus hitelesítésére.